A csődegyezség keretében az adós a Cstv. 19. § (1) bekezdése értelmében úgy is megállapodhat a hitelezőkkel az adósság rendezéséről, hogy a hitelezők a követeléseik fejében részesedést szereznek az adós gazdálkodó szervezetben. Kétségtelen, hogy az egyezségben foglaltak teljesítése ilyen esetben általában a hitelezők aktív közreműködését igényli. Mivel azonban a Cstv. 19. § (1) bekezdése ezt az adósságrendezési megoldást kifejezetten nevesíti, lehetővé teszi, az adott megoldással szükségképpen együtt járó hitelezői együttműködés egyezségbe foglalása nem adhat alapot a csődegyezség jóváhagyásának megtagadására.
A megkötött egyezség a Cstv. 20. § (2) bekezdése szerint - többek között - azokra az egyezségkötésekre jogosult hitelezőkre is kiterjed, akik az egyezséghez nem járultak hozzá, vagy szabályszerű értesítésük ellenére az egyezség megkötésében nem vettek részt.
Ez nemcsak azt jelenti, hogy azok a hitelezők, akikre az egyezség hatálya kényszerjelleggel terjed ki, kötelesek tűrni, hogy kielégítési arányuk és a kielégítés esedékessége a többi hitelező által elfogadott feltételeknek megfelelő legyen, hanem azt is, hogy a jóváhagyott csődegyezségben rögzített, az adósság rendezéséhez szükséges hitelezői nyilatkozatok és kötelezettségvállalások őket is kötik, illetve terhelik. A hitelezők természetesen - ha ezt esetükben jogszabály nem zárja ki - úgy is dönthetnek, hogy lemondanak az adóssal szembeni követelésükről vagy annak érvényesítéséről." Kúria Gfv.VII.30.329/2018/7.
1055 Budapest, Falk Miksa u. 4. 4/1b.
+36-1-354-0985, + 36-20-403-9337
Ügyfélfogadás: előzetes időpont
egyeztetés alapján